MMO

MMO(G) - Massive Multiplayer Online Game azaz az online többszereplős játékok, mint az e-republik is, amit nemrég óta próbálgatok (régebben játszottam a Jennifer Governmenttel is, de az valahogy elfelejtődött, meg tegnap este belekóstoltam a SimCountry-ba is, ami reggelre kelve rögtön pénzt kért volna a folytatásért). Tegnap este kíváncsiságból utánanéztem, hogy milyenek vannak - még annál is több, mint azt gondoltam. Nekem elsőre csak a Second Life jutott eszembe, amit személyesen nem ismerek, de talán a legtöbbet lehet olvasni róla mindenfelé, nemcsak az online hírforrásokban. De a zsáner messze nem ebből áll és nem is ezzel kezdődött - ha egyáltalán lehet kezdetekről beszélni. Hiszen a régi MUD-ok (Multi-User Dimensions) tekinthetők a közvetlen elődöknek, és csak szóhasználat kérdése, hogy ezekből mikor lettek MMORPG-k (Massively Multiplayer Online Role Playing Game), és a szerepjátékok mikor fajzottak el stratégiai, lövöldözős, sportos és manager-típusú játékokba...

Az alapvető típusok a stratégiai (valósidejű és körökre osztott); a sport-témájúak (hoki, foci), az autóversenyzősök, a táblás játékok online multiplayer verziói (én pl. Catanozni szoktam egy helyen), a manager/tycoon típusú ahol egy cégtől akár egész bolygóig terjedhet az igazgatandó terület (Sim), a social típus, ahol átfed a játék vagy meglévő vagy erre alapított online közösségekkel, és az ún valós világ szimulációk, ahol a valóság több-kevesebb részletességgel felépített másában kell a játékosnak elboldogulnia. A játékok többsége mára már vagy részben vagy egészében fizetős formában működik, pont a nagy játékoslétszám miatt egyre kevesebb játék tudja akár reklámokkal is kitermelni a költségeit. Vannak konkrétan havi vagy más többé-kevésbé rendszeres adományokat igénylő játékok, vannak, ahol a játék bizonyos magasabb szintjei már csak pénzért elérhetőek, vannak, ahol bizonyos funkciókat csak megvenni lehet, és ez eléggé ki is termelte a játékok 'alvilágát' is, ahol a valóság öszefonódik a virtuálissal, ahol érték lesz egy magasabb szintű játékos belépőkódja, ahol valódi barátságok és ellenségességek születnek a játékbeli történésekből, és bizony hallottam már olyant is, hogy valaki a pénzét nem alkoholra, szerencsejátékra vagy lóversenyre szórta el, hanem MMOG-ra... persze vannak free játékok is, és a fizetősök egy része is játszható közel ingyenesen, de ahogy elnéztem, nem ezeknek a száma nő.

Amúgy meg érdekelne, hogy az olvasóim közül játszik-e valaki és milyen ehhez hasonló játékot, vagy ismeri valamelyiket, és hogy mi róla a véleménye. Nyugodtan lehet mondani akár névtelenül is. :-)

e-republik

Na, pár napja részt veszek az e-republik online szerep? stratégiai? SL-típusú játékában, és az első tapasztalataim azok, hogy ... hát egy kicsit egyenlőre az az érzésem, hogy nem sok mindent tudok csinálni itt, azaz mint játék... hát nem a legaktívabb dolog, pedig én elég türelmes ember vagyok. Persze lehet, hogy később jobb lesz. Egyenlőre sikeresen elnéztem a kezdést, és Mo. helyett Romániában landoltam (ha regisztrálsz vigyázz erre, az igazi Mo területének jórésze a játékban Romániához tartozik!), és a meghívóm kellett, hogy kisegítsen az átköltözéshez; Romániában ugyanis meglepő módon románul beszélnek, amiből én egy kukkot se értettem, hiába írogatta nekem a leveleket valaki. Legalább ez életszerű volt. :-)
No persze látom én, hogy az oldal elég bonyolult, és a funkciók többsége még szürke, azaz nem tudom használni; remélem ez azért idővel változni fog. Szóval még mindig ott vagyok, hogy 'majd meglátom'. :-)

De ha valakit érdekel, meghívót már tudok küldeni. :-)
Ha meghívóval regisztrálsz, az nekem is, neked is pénzt jelent később a játékban...

e-republik

Spore

Alkalmam nyílt kipróbálni a hétvégén ezt a Spore nevű játékot. Már olvastam róla régebben, hogy mekkora nagy durranás lesz, hogy evolúciós játék, meg teljesen újfajta, nem hasonlít semmihez, meg egyéb dicshimnuszokat. Hát, mit mondjak, engem azért annyira nem ragadott magával. Először is az egésznek a kivitele, ill. a kinézete inkább az... hát, hogy is mondjam, eléggé gyerekes. Nagy, színes, egyszerű poligonok, részletes, de megintcsak egyszerű felszerelések, értve ezalatt a lények testrészeit meg az egyebeket is - a lények maguk tényleg eléggé változatosak tudnak lenni, és ez talán az egyetlen erőssége a játéknak, bár hozzátenném, hogy a földi logika működik, tehát nincsenek telepata vagy jauntolni képes lények, igazából fizikailag lehet őket változatosra építeni, a belső az már eléggé sematikus. Tudnak baráságosak lenni és énekelve-táncolva lenyűgözni a más fajokat, hogy szövetségre lépjenek velük; meg tudnak vicsorogva harcolni, hogy legyőzzék és kiirtsák a más fajokt - és ennyi. Nem bonyolították agyon a társas kapcsolatokat, de a további fázisokban sem; ami egy egysejtűnél még érthető (eszik, harcol, menekül, slussz), az a lényfázisban még elmegy, de a további részeknél már eléggé unalmassá teszi a játékot. Nem jutottam el az űrfázisig, de annyira nem is hiányzik; a real-time strategy nem a kedvenc műfajom, jobban szeretem a körökre osztott verziót, ahol van idő gondolkodni, kombinálni, stbstb. Egészében nem rossz játék, különösen a lénytervezés tetszett - a kinézet gyerekessége ellenére - mivel ez egészen új elem a játékok között, de azért nem olyan jó, mint a Sims volt a maga korában. Sőt, talán még a Civ-sorozatot is elétenném. Nem hiszem, hogy megveszem.
Tegnap elfelejtettem leírni, de egy nagyon szép 'tisztelgő' jelenet az, amikor a lény úgymond intelligenssé válik, és elkezd eszközöket használni, a 2001 Űrodisszea nekem nagyon emlékezetes jelenetére, azzal a feledhetetlen zenével (Imígyen szóla Zarahustra)... és a jelenet befejezése se rossz, ahogy a feldobott ág visszaesve fejbekólintja a lényt. :-) Nekem ez úgy... sokat megbocsátott a játék amúgy nagyon gyerekes kinézetéből.

42

Álmok és valóság… olyan kijózanító szembesülni vele néha. Miért álmodik az ember jóról, boldogságról és logikáról a világban? Hogy szembesülhessen a rosszal, a kínnal, a csalódásokkal, és a gonoszsággal? Kell a kontraszt, mert ha nem ismerném a rosszat nem venném észre a jót sem. Oké. Értem. Felfogtam. Csak az arányokon kínlódik szinte minden ember – hogy egy-két jó pillanathoz miért kell egy életnyi kínlódás? Kontrasztnak ez már nagyon durva. Szájbarágós. Lehetne pl. fele-fele. Abba szerintem sokan belemennének. Én biztosan. Nem értem a váltási arányokat. Egy jó napért mennyit kell fizetni? Hogyér adnak egy jól működő kapcsolatot, hány élet kell a kontrasztjának a ’törlesztéséhez’? Az élet egy olyan játék, aminek nem ismerjük a játékszabályait, sőt azok menet közben is változhatnak, nehogy kiismerhetőek legyenek, és nem tudjuk még a célját sem. Azt se tudjuk, hogy kivel játsszuk, és miért. Nem mi választjuk még a játék tényét sem. Szabad akaratunkból játszhatunk. Nem tudja valaki a cheat code-okat?

Scrabble

Tegnap felavattam az új Scrabble-készletemet. Hosszú meccs volt megszerezni, már évek óta vágytam rá. De hát aki angol nyelvűt akar, az kösse fel a felkötnivalót, mert nem könnyű beszerezni. Eleve nem ismerek sok játékoltot, és ahol jártam eddig, ott egy helyen sem láttam angol nyelvűt – holott mondták mások, hogy lehet azt kapni, csak nézzem gyakran. Püff neki, hogy miért lakik az ember lánya vidéken, ahonnan nem tud hetente beugrani a nagyobb játékboltokba… tétován, mert nem szoktam ilyent csinálni, még a kapcsolati tőkét is megpróbáltam bevetni, megkértem egy ismerőst, aki gyakran fordul elő külföldön, hogy esetleg, hátha, ha belefér, és lát éppen egyet, és izé… de nem állt kötélnek. Nézzem meg a mittudoménmilyen játékboltban. Hozzáteszem akkor már elfelé váltak az útjaink, csak vak voltam vagy naív, vagy mittudomén. Azóta tudom, akkor már nem illett volna ilyent még csak felemlítenem sem.Amikor én jártam külföldön, egyszer sem angol nyelvű országban voltam, esélyem se volt angol scrabble-t találni, nem is történt meg ez a különleges csoda. Kezdtem lemondani arról, hogy lesz nekem ilyenem, amikor – fene tudja mit kerestem a neten éppen – rábukkantam egy játék nagykereskedésre, és a szó beírása a keresőbe nem csak a szokásos találatot adta ki, de a szívem régi vágyát is; Scrabble deluxe, angol nyelvű. Hurrá! Természetesen azonnal megrendeltem, az árát meg se néztem. Úgyis szülinapom lesz, apu megveszi mondta, ha találok valahol. Ez volt október közepén, azaz szülinapom előtt két héttel. A következő emilben rá is kérdeztem, hogy tudják-e kiszállítani időben. Nem reméltem, de örültem volna neki; így annyira nem is voltam csalódott, amikor nem jött meg november elejére. A válaszemil tájékoztatására már egy kicsit igen; hogy lehet, hogy megjön karácsonyra, de nem tudja megígérni. Ez már csalódás volt, és lehet, hogy rosszkedvemben kicsit erősebb hangnemet ütöttem meg az addig készséges eladóval szemben, mert azóta nem írt választ, nem jelentkezett – karácsony előtt sem sajnos. Az újévben gyakorlatilag lemondtam a játékról, elfelejtettem, egyáltalán nem is reménykedtem benne, hogy akármikor is meg fog jönni. Így valódi meglepetésként ért, amikor január végén értesítettek, hogy megjött a játék, és pár hete el is küldték – hosszú évek után végre a kezemben tarthattam a vágyott dobozt, amit talán a vágyakozás kissé felértékelt, hisz ’csak’ egy játék, de én mindenesetre örülök neki. Tegnap pedig végre játszhattam is vele, sőt mi több a három játékot meg is nyertem, ami különösen elégedetté tett. Most már valóban az enyém a játék. :-)