Út

Azt hittem, ma még nem lesz tömeg meg dugó a városban (Bp.), fel tudok menni autóval, megnézni, körbejárni a Mesterségek Ünnepén. Hát nem sikerült. Egy órányi dugóban ücsörgés után már csak arra vártam, hogy hol tudok megfordulni, és hazajönni, azonnal, s nem érdekel se a fesztivál, se a boltok, ahová terveztem bemenni, se semmi más, ami jó lett volna... csak haza akarok menni, és lehetőleg egy jóideig nem látni-hallani-szagolni megint zsúfolt utcákat és utakat, hömpölygő embermasszát (lemmingek a metrólefolyóban, emlékszem vissza erre a novellára, illetve csak erre az egy kifejezésre belőle), hangzavart és bűzt. Kibuktam rendesen, időbe telt, míg egy pályapihenőben összekaptam magam, overload volt a javából. Rég volt ilyen utoljára, mostanra már azt hittem, 'kinőttem', ill. kezelem eléggé a világot ahhoz, hogy ne jöjjön elő. Ez van.