2008-07-13

Időutazás



Újratelepítés után tettem fel a programokat, és a levelezőben véletlenül nem a friss, hanem egy elég régi backupot tettem vissza. Aztán nézegettem a régi címjegyzéket. Mennyi ember, mennyi név a fórumról, nickekkel, nevekkel, és ahogy néztem őket, úgy jöttek elő a történetek is... nem a fórumról, hanem az emberekről. Találkozókról, talikról, bulikról, innen-onnan... elkoptak mind. Mégsem tartósak a netes kapcsolatok. Érdekkapcsolatok csak, amíg valamit vár valaki tőlem, addig van, amint ez elmúlik, alábbhagy az érdeklődés is, elmúlik a 'barátság', nem jön válasz, nem jön reakció, már nem érdekli őket a telefon, az sms sem, nem veszik a fáradságot a lejárt kapcsolatra vesztegetni az idejüket. Mondhatnám erősebben is, de minek; mit számítanak már ezek az emberek nekem? Minek minősítsem őket? Teljesen felesleges. Csak egy időutazás volt, egy korba, ami rég nem volt ugyan, de legalább őszinte sem; viszont én még sokkal naívabban elhittem az emberek érdeklődését. Most, cinikusan emlékezve ezekre az emberekre már egészen máshogyan látom őket. Bár mára ez már nem számít. Ez sem számít.

2 megjegyzés:

Györgyi írta...

Barátságoknak, kapcsolatoknak megvan a maguk ideje, a nem neteseknek is. Ha belegondolok, hány olyan barátnőm volt már, akivel évekig barátkoztunk, aztán szép lassan elsodródtunk egymástól... Tulajdonképpen egyetlen olyan barátnőm van, akivel gyerekkorunk óta kitartunk egymás mellett. Pasikkal még rosszabb a statisztika. Ott legtöbbször kiderült, hogy az egyéb kapcsolat reményében barátkoztak csak, és idővel a reménnyel együtt meghalt a baráti érdeklődés is.

Nora írta...

Persze, amikor különösen jó, elnéző hangulatban vagyok, avagy naiv akarok lenni, akkor én is így gondolom. Máskor meg realistábban.