Nem mondom, én is szívesebben élnék egy álomvilágban, ahol minden szép és jó, mindenki kedves, udvarias, még ha ezzel egyszerre őszinte nem is tud lenni, ahol az oroszlán a báránykával együtt legelésznek, ahol nincs politika, nincs korrupció, nincs félreértés, nincs hazguság, nincs ostobaság, nincs semmi, ami rossz - csak én tudom, hogy ez egy üres világ lenne, mert az emberek nem tökéletesek, nem illenek bele egy ilyen világba, és bizony azzal, hogy valaki nem akarja látni a valós világ tökéletlenségét, hogy kitörli, ami neki nem tetszik, mert szerinte elrontja az ő kis jól felépített világképét, nem is tudom, élőben mit csinálna, az embert akarná kitörölni, aki nem tetszik neki? Mert véleményt nem lehet törölni, az nem létezik a mondójától függetlenül, vélemények, témák, postok nem rohangálnak maguktól a világhálón, de az IRL világban sem, azokat mind mind emberek írják. Surprise.
Egy eléggé kézenfekvő netes etikett-dolog az, hogy ha már hagyja valaki, hogy reagáljanak az írására, és ezt valaki meg is teszi, akkor tisztelje már meg annyira ezt a reakciót, hogy nem törli ki a postot kommentestül egy kurva szó nélkül. Mert hátha ez a kommentelőknek nem esik olyan nagyon jól. Na.
No mindegy.
2008-08-20
Álomvilág
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
tudod nekem ez olyan mint az ajándékadás, onnantól, hogy átadod nem a te felelőséged, hogy mit kezdenek vele. persze értem ha rosszul esik, hogy nem használják/szeretik/tisztelik,
de ez igazándiból annak a gondja aki kapta, mert a dolgokat amiket kapunk fel kell tudni használni, be kell tudni építeni az életünkbe. legyen az egy pohárkészlet karácsonyra,egy komment, vagy egy elkapott szó az utcán ami éppen nagyon nekünk szól.
Igazad van, persze... nem az én felelősségem, de már megfigyeltem, hogy eléggé ragaszkodom a véleményemhez, azaz azt a magaménak tekintem akkor is, ha leírom valahová, pl. más blogjába. Azaz ez nem teljesen olyan, mint az ajándék, azt odaadom teljesen, a vélemény, a komment viszont az enyém is marad. Lehet persze szóban is ajándékot adni, pl. egy jókívánság vagy egy átok az teljesen átmegy a 'megajándékozott' tulajdonába, hiszen erre szánják - de az átlag vélemény az nem. Ezt tükrözi az is, hogy a jog elismeri a szerzői jogokat, nyilván persze itt, kicsiben nem jogról van szó, de a jogelv ennek alapján jött létre, hogy amit gondolunk-leírunk, az is saját, az hozzánk tartozik.
Ha ez nekem szólt, akkor a következő posztban leírtam, hogy miért tettem. Egyébként igen, legszívesebben kitörölném magamat, de nem megy. Ne kínozz vele még te is.
Ez Srí-nek szólt, aki kompletten törölte egy posztját, kommentestül, én meg ezt nehézményeztem, mire levette a blogom linkjét, meg kitörölt máshonnan is. Úgyhogy ezt most ne vedd magadra, mert nem neked szól.
Megjegyzés küldése