Még normális gazdasági helyzetben is látványosan arcpirító összegeket vittek haza a bankok, biztosítók, pénzügyekkel foglalkozó ilyen-olyan cégek vezetői, főemberei. Milliárdos fizetések, milliós jutalmak, százezres aprópénzek szálltak a levegőben, megerősítés nélkül persze, hiszen 'nem illik' senkit a fizetéséről kérdezni. De az életmódjukból nyilvánvaló volt, aki csak egy bankárt is ismert személyesen, a pénztároson, ügyintézőn felül, az jól látta ezt.
Még normális gazdasági helyzetben is látványos volt, hogy a belvárosok legdrágább műemlékpalotáit vették meg és újították fel 'költségek nem számítanak' jelszóval a bankok, biztosítók és egyéb pénzintézetek. Ész nélkül vettek, újítottak fel, építkeztek és nyitották halomra az újabb és újabb bankfiókokat, székházakat, építészeti csodákat és újdonságokat. Tehették, hiszen befektetés volt, és ha halomra költötték is a pénzt egy-egy épületre, az is nekik fialt, méghozzá busásan.
Még normális gazdasági helyzetben is látványos volt, hogy mennyi sporteseményt, koncertet, kiállítást, focicsapatot, stbstbt szponzoráltak ész nélkül a bankok, biztosítók, pénzügyekkel foglalkozó ilyen-olyan cégek. A normál reklámokon kívül, amelyekkel szintén elárasztották a médiákat, egyre látványosabbá vált, ahogyan a cigarettások szálltak ki a reklám-szponzorációs bizniszből, úgy szálltak be teljes mellszélességgel a pénzügyek cápái. Ingyenes koncertek, talpraállított focicsapatok, megtámogatott rendezvények, és persze pártfinanszírozás a feneketlen zsebekből - hisz visszajön majd mind, tudták nagyon jól. A reklám is, meg a lobbi is.
Még normális gazdasági helyzetben is látványos volt, hogy bárminek az ára ingadozik bármerre a világ különböző piacain, azon a bankok, biztosítók, pénzügyes cégek mindig kivétel nélkül nyernek, profitálnak, hasznot termelnek. Eshetnek-kelhetnek a világ tőzsdéi, azon csak kishalak buknak el; csinálhatnak akármit, akár a fejükre is állhatnak az olajkitermelők, mert abból is, így is, úgy is jól jönnek ki; és az ördög is a dombra rittyent alapon a vagyonok, a hatalmak, a nagyhalak csak híznak, híznak, és egyre csak híznak - övék már vajon a világ? A Rotschildoké és hasonlóaké? Kettőt találgathatunk, hogy ebből a válságból ki fog még kövérebben kijönni, és kik fognak elbukni; hogy ki fogja nagyon megszívni, az egyértelmű - a kisemberek, én, te, mi, akik nem vagyunk semmilyen tűz közelében sem, és nem is leszünk soha.
És ha belegondolok, hogy a posztot attól kezdtem el írni, hogy olvasom a lent található cikkben, hogy a Lehman Brothers vezetői már az állami megsegítésért rimánkodtak, amikor az utolsó intézkedéseikkel még milliókat tettek a saját és jóbarátaik zsebébe. Legálisan, szigorúan legálisan! Hiszen ki tilthatja meg egy csőd felé tántorgó banknak, hogy milliós jutalmat adjon ügyeskezű vezéreinek és alkalmazottainak? Legalább ők járjanak már jól, ha már a bankbetétjeiket, hiteleiket, befektetéseiket, állásukat emberek százezrei (?) veszítik el... És mi lett a bukott bankvezér sorsa? Nem, ez már nem a modern kor barbár hajnala, nincs adósok börtöne, a csődbe ment cégek vezetői nem kerülnek ilyen méltatlan helyzetbe, hiszen _nem_felelősek_ azért, ami történt a céggel... a bank vezetőjét minap egy edzőteremben inzultálták, miközben békésen erősített. Gyanítom nem kell aggódni az anyagi helyzete miatt, neki aztán nem.
cikk angolul
2008-10-07
Pénz, pénz, pénz...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése