2008-02-06

Csicsóka


Hétvégén meglepő felfedezést tettem a piacon a zöldségárusnál. Egy ládában néhány szürkés, gyömbérgyökérre hasonlító gumót láttam meg; és mivel a vidéki piacokon a gyömbér elég ritka látvány, így megálltam közelebbről is megszemlélni. Nem az volt természetesen, de az árus meglátva érdeklődésemet, elárulta, hogy csicsóka az – amiről már sokat hallottam-olvastam, de élőben még sosem láttam. Meg is örültem neki, vettem is, hogy majd jól kipróbálom. A neten kerestem hozzá recepteket, és ma egy tepsiben, tejszínnel, reszelt sajttal megsütött változatát meg is csináltam. Előtte elharapdáltam egy gumót nyersen, merthogy azt is lehet vele csinálni. Az igazság az, hogy lehet, hogy megmaradok a nyersen rágcsálásnál, mivel sütve az édeskés íze nekem kicsit émelyítő volt. Azért a maradékból lesz még holnap krémleves, ahogyan a művelt angol mondaná, I’m game to try. De egy valami biztosan nem teszi a konyhám központi elemévé – mármint a beszerezhetetlenségen kívül – az, hogy a közel egy kiló csicsókát több, mint egy óráig pucoltam, sikáltam, dörzsölgettem, és kizárólag a makacsságom akadályozta meg, hogy kivágjam a francba félúton. Egy rémálom a pucolása, és kétséges, hogy megéri-e az íze. Olvasom, hogy mennyire egészséges, hogy nem hizlal, és hosszú felsorolás az, ami tápanyag, vitamin, ásványi anyag benne van. Úgy látszik egyetemes törvény a természetben, hogy ami egészséges, az nem lehet finom, és viszont. Talán nem véletlen, hogy a szegények krumplijaként emlegetik a régi szakácskönyvek, ami önmagában persze ma viccesen hangzik, de volt idő, amikor egy sültkrumpli a főúri asztal dísze volt. És talán az sem véletlen, hogy kiment a divatból.

4 megjegyzés:

zsoltu írta...

Nálunk a kertben annyi van, hogy csak. MAjd adok, eldugod a földbe és neked is lesz.

Ami azt illeti, tényleg nem egy leányálom a pucolása. De javaslok valamit: ne pucold meg, csak mosd le, tedd tepsibe és fólia alatt süsd, azzal lesz egy szuper cuccod amikor megpuhul, amiből kitűnő reggelizőkrémet csinálhatsz, ha áttöröd kis vajjal.

Vagy egy másik, hogy süsd, mint a krumplit, akár fritőzben is, az is nagyon finom. Akkor se kell hámozni. És egy harmadik, hogy alufóliába tekerve tábortűzbe dobod, és utána kiszeded.

A lényeg, hogy valóban nagyon finom cucc, például ha vegyesen csinálsz ilyet és rendes krumplit sütve, szinte önálló ételt kapsz.

Nora írta...

Van vele egy problémám, de az nagyon nagy. Bődületes szeleket csinál. Az éjjelt alig éltem túl. :-)

zsoltu írta...

ja, igen, azt nem mondtam: fingat. :) püréként, vajkrémként nem annyira. sülve se.

Nora írta...

Rájöttem magamtól. :-)
Na, még ezt a vajas krémet kipróbálom.