Csak fényképezek, adott témára keresem az ötletet, az eszközöket, a megvalósítás mikétjét. Illetve azt hiszem, hogy csak fényképezek. Valójában üzenek. Magamról üzenek, a tudatalattim dolgozik, irányít, kitárulkozik, manipulál. Én meg a valóságot. Keresek, találok, használok, igazítok - manipulálok. A tudatalattim engem, én a valóságot, a kép a nézőjét. Aki érti azt, és aki nem, azt is. Én nem ilyen lovat akartam mondanám, de a tudatalattim is én vagyok. Én mondok ki, én üzenek, én árulok el magamról ezt-azt. Többet mint akarnám, persze, hisz semennyit sem akartam. De kommunikálni nem lehet úgy, hogy semmit sem mondok, és a fénykép kommunikáció. Is. Valamit valamiért. Adok-kapok. Még nem tudom, mit kapok. Igaz, azt sem, amit adtam. Még felhőtlen a mosoly. Lesz-e belőle sírás, fogaknak csikorgatása?
2008-02-08
Manipulálás
Posted by Quicksilver at 23:01:00
Labels: tudatalatti
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
miért lenne? a megismerés csodálatos dolog. másé is, magunké még inkább. én mindig valami boldogsággal vegyes izgalmat élek át, amikor csinálok valamit és abból valaki valami olyat lát, mond, állapít meg, ami én vagyok, belőlem van, bennem van, de én magam nem gondoltam volna, hogy "kilóg", hogy benne lesz abban, amit csináltam. ez szerintem annak a jele, hogy jó úton jár az ember. tisztító.
Veszélyes.
miért veszélyes, ez érdekel.
Ha kitárulkozok, visszaélnek vele.
Megjegyzés küldése