2008-02-29

"Gyere őrült"


Napok óta egy szám jár a fejemben.

„Gyere őrült, gyere őrült, névsorolvasás”

Évek óta nem hallgattam pedig Eddát, viszonylag biztos az is, hogy rádióban sem találkoztam vele. Mostanában, pár hónapja figyeltem fel erre, hogy ami dal, pár sor, strófa befészkeli magát a fejembe, az mennyire nem véletlenül teszi. Még ha rádióban hallom is… hisz ott is szól kismillió szám, mégis, egyszerre csak egy az, ami beveszi magát a fejembe úgy, hogy napokig nem tudom kiverni onnan. Utálom is néha, mert olyan hülye számok is tudnak ezek lenni, amit magamtól meg nem hallgatnék. És nem az egész szám az amit ismételek, dúdolgatok, hanem egy, max. két sor. Most ez az egy az. Csúfolódik velem. Őrült akarsz lenni, mert úgy könnyebb? Mert magyarázat, felmentés, kibúvó, könnyítés, önigazolás tudna lenni? Mert sajnálhatom, sőt akár sajnáltathatom is magamat ettől? Mert így-úgy rámillik, és jól is hangzik, nem súlyos, nem látványos, viszont kész, instant mankó. Just add water. Divatos. Amennyire persze egy betegség divatos lehet. Nem is hívják betegségnek, a szindróma sokkal jobban hangzik. Egyrészről drámaibb, mert olyan pszichoszlenges, másrészről meg nincs az a betegségfílingje, mintha betegségnek hívnák. Eltávolodik tőle, nem gyógyítani kell, hanem elfogadni, sőt a következő lépés az evolúcióban. Spektrum power a flower power mintájára, szivárványszínű kokárdával. Spektrum, ez még egy jó kifejezés. Ez se betegségre utal, sőt ez már-már misztikus. Aspergia, na azt hiszem, itt bukott ki belőlem a józan ész. Még az X-men hiányzik, és kész, azt mondom, ez egy világméretű hoax.

Persze, autizmus létezik. Asperger szindróma is. A világ pont annyiféle, amennyifélének elképzeljük. Ettől nem lesz se kevésbé valóságos, se jobban. Csak olyan.

2 megjegyzés:

Györgyi írta...

Nem vagy te szerintem egy egészen inci-pincit sem dilinyós. Illetve csak annyira, amennyi kell az egészséges élethez.

Nora írta...

Ki mondta, hogy dilinyós lennék?