Holnap

Kedélyhullámzás. Jókedvből rosszba. Fellegekből a pokolba. Akár pillanatonként. Elég egy hang, egy szó, egy kép, egy akármi. Bármi. Minden. PMS. Vagy amit akartok. Köze nincs hozzá. Mindegy. Van. Lehúz, felemel. Tűz. Jég. Fekete. Fehér. Piros. Vér. Szenvedély. Kereszt. Főleg hordani. Vállon. Kanossza. Járni. Menni, gyalogolni, talpalni, túrázni, kirándulni csoszogni, battyogni, kóborolni. Kóbor lélek. Szél, langymeleg szellő, fújja, fújja, a hajamat fújja, a szememet fújja, a szívemet fújja, megfagyasztja, elsimítja, elnémítja. Szél, víz, hullám, néma, néha, néni, béka, elmegy valahova. Hullám ringat, kék tenger, sós vize, szemembe nap szúr, szikla tetején ülve, kéz, kés, kék, két, nézem magam, nem látom, a hullám elvisz, nem találom. Nincs. Nem volt. Nem lesz, nem lett volna, nincs lesz volna. Értelmetlen, üres, késő, kevés, túl sok, nem jó, nemjónemjónemjó… elenyészet. Harsogja harsona. Fülembe átkait. Merész csoda. Lakoma.

Holnapra jobban leszek. Mindig. Miért nincs mindig holnap?