2008-08-30

Nők, férfiak, egyebek

Itt is, ott is felmerül, barátság, párkapcsolat, nők, férfiak, mindennőolyan, mindenpasiamolyan, együttélés, kinek mire van igénye, mit tud adni, nyitottság, zárkózottság, mi a szerelem, mi a barátság, van-e egyáltalán különbség köztük... tisztára mintha tavasz lenne. Olyankor szokott az emberek elég nagy százaléka megbolondulni, és vadul dürrögni vágyni, illetve minimum beszélni róla. Nem mondom, nekem is gond (?), probléma (?), kérdés (?), de legalábbis létezik a dolog mostanában, ráadásul nem is csak egy vetületében. Érdekes, hogy a máskor mindig minden kákán csomót kereső M-ek állnak neki vadul általánosítani (MNK bazmeg, sose hittem volna, hogy egy M-től ezt látom leírva), és az 'érzelmileg alulfejlett' aspik hámozzák át magukat a problémakör hagymahéj-rétegein, azokat fejtegetve, kibeszélve, lehámozva. Hát, éri az embert meglepetés mindig. Az egyetlen problémám meg az, hogy a téma mint téma alapvetően hülyeség, azaz nem arra való, hogy ezen beszélgetés, vita vagy bármi szavakban kifejeződő dolog legyen. Nők vagyunk meg férfiak vagyunk - ki mi - és barátkozunk, szeretünk, csalódunk és gyűlölünk. Mikor mit. A vita tényénél viszont az általánosítás az, ami nagyobb marhaság - attól, hogy akár X ezer példám is van akármilyen viselkedésmintára is, akrmelyik nemnél is, még mindig nem fog az következni, hogy egy soron következő esetben bármiféle előfeltételezéssel élhetnék. Mert ha ezt teszem, azzal csak magammal baszok ki, azaz perpetuálhatom éppen az aktuális csalódottságomat, de minek? Mert ha csalódni akarok, akkor mi a fenének lépek bele valamibe, ha meg nem, akkor minek viszek bele előképeket, más cslódásokat? Minek játszmázzak, a játszma kedvéért? Csalódni nyugodtan lehet előfeltételezés nélkül is, de nem csalódni csak anélkül lehet.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

jó, hát az igaz, hogy sokféle viselkedési minta van, de ugyan miért le lehetne beszélni róla? szerintem a tapasztalatok cseréje igenis hasznos.

Quicksilver írta...

Az általánosításról szólt a nem érdemes beszélni róla kitétel; arról aztán tényleg felesleges. Pont azért, mert hiába igaz valami általában, ha egyszer konkrétan vagy az lesz, vagy nem.

Quicksilver írta...

Megj.: a vita ritkán tapasztalatcsere, a vita lényege ugyanis a másik meggyőzése az igazunkról, ill. ennek a megpróbálása.

Névtelen írta...

Naja, ezért nem "megyek bele" semmibe, mióta az egyetlen esélyemet elkúrtam :-/
Különben meg annyira igazad van, hogy már fáj.