Aki hozzám hasonlóan nem sörös, az általában gondban van a tradicionálisan sörivó országokban, hogy amíg a társaság többi része sörözik, addig ő mit is igyon, hiszen az ilyen országok általában nem híresek a borkultúrájukról; a töményeket nem lehet egész este eliszogatni, a sörös kocsmák, pubok ritkán tartanak hosszú koktélokat, de még alkoholmentes üdítőket sem nagyon, a kólákat meg vihetik felőlem a sör mellé, egyaránt nem szeretem őket. Utoljára Észtországban futottam össze ezzel a jelenséggel, de Csehországban is ez van, és most Írországban is felmerült. Illetve felmerült volna, ha nincs a cider.
A cidert [ejtsd: szájder] hívják magyarul almabornak is, de nem az, meg almasörnek is, de az sem az. Talán leginkább almapezsgő lehetne a karaktere alapján, de messze nem olyan 'előkelő' ital, szerény véleményem szerint a mi fröccsünk megfelelője, csak 'gyárilag' szénsavasítva. Azaz egy (többnyire) almából készült, erjesztett, többnyire a sörökkel egyező, illetve abban a kategóriában mozgó alkoholtartalmú (3-8 %), száraz, félédes vagy édes, enyhén szénsavas ital. Készítik néhol körtéből is (ekkor az angolszász nyelvterületen perry a neve), illetve vegyesen almából, körtéből és mindenféle bogyós gyümölcsökből (Helsinkiben taláálkoztam igen egzotikus összetételű Koppaberg ciderekkel), de azért a ciderek többsége almából van, és száraz vagy félszáraz. Az angolszász ciderek tradicionálisan erősebbek, a franciák gyengébbek, míg az USA-ban a sima cider alkoholmentes almalét jelent, és csak a hard cider alkoholos. Angolszász országokban a pubokban mindenütt van csapolt cider és üveges vagy dobozos is, ugyanúgy, ahogyan a boltok söröspultjain is; és ugyanolyan természetesen isszák ezt is, mint a sört. Mármint aki a cidert preferálja, mint én is. Ugyanúgy, mint a sörből, itt is vannak márkák, itt is van, aki ezt szereti, van aki azt; nekem pl. a leghíresebb ír cider, a Bulmers nem ízlett annyira; egy picit sörösebb karakterűnek, kesernyésebbnek találtam, mint a kedvencemet, a Druids cidert. Ez egy picit édeskésebb, nekem almásabb, és ravaszan-észrevétlenül 6 %-os, azaz kissé erősebb cider. De vettem még vagy hatfélét, volt savanykásabb, édesebb, élesebb ízű, és egészen jellegtelen is.
Egyszóval jó dolog ez a cider, megvan benne az az alkoholmennyiség, ami nekem, a gátlásosabb-zárkózottabb fajtának a feloldódáshoz kell egy társaságban, el lehet sokáig iszogatni, nem csak felhörpinteni, mint egy töményet, és finom. Sajnálom kicsit, hogy nálunk nem lehet kapni, illetve érdekesnek tartom, hogy amennyi almát itthon megtermelünk, nem találtuk ki a magunk ciderét - hiszen olyan egyszerű dolog, a borászatra hajaz, de még egyszerűbb. Összetörni az almát, kipréselni a levét, erjeszteni, átfejteni, lefojtani és palackozni; ennyi az egész. Amennyi alma nálunk terem, és amennyi pocsékba megy - ma voltunk almát szedni, onnan jutott eszembe a cider is - abból cider-nagyhatalom lehetnénk.
2008-09-27
Cider
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Londoban a longbow volt ilyesmi. Az íze a pezsgőére hajazott kissé, de elég jó.
Na végre tudom már mit kell csinálnom a rengeteg almámmal. Próbálkoztam korábban is, de nem törtem össze. De mivel kell kipréselni a levét...? Majd megoldom.Ősz vége felé amikor a ház előtti almafám rengeteg termése lehullott már, s kissé más állagúvá kezd átnemesedni, kiállok alá, beszívom az illatát, és a gyermekkori svájcban érzem magam. Egy gyermektelen lelkészházaspárnál laktam fél évig mint háborús gyerek, s imádtam velük menni a templom alatti hatalmas pincébe, ahol a "cidre" csodálatos illata terjengett.
Ha tudnám hogyan kell, elmenteném magamnak ezt a postot, de sajnos nem megy.
Jó volt.Kösz.
Szerintem egy szőlőprés is megteszi ha van valahol kölcsönben. Én is elhatároztam, hogy jövőre megpróbálkozok a készítésével, van a neten sok jó alaprecept, még házilagos készítésre is.
Megjegyzés küldése