Élem a kis életemet, dolgozok egy terven, fürödtem, hajat mostam, olvasom a Going Postal-t, tervezem a jövő hét végét, hogy hova megyek, mit csinálok, nézegetem a fényképezőgépeket, hasonlítgatom őket, még konkrét terv nélkül, de már halovány vágyak ébredezésével, hogy mi lenne majd jó, ha lesz rá pénzem... és ettől elkomorodok. Olvasom a híreket, és nem is tudom... mit csinál az ember, ha nincs semmi köze a pénzvilághoz, de tudja, érzi, látja, hogy igen, ezt utólag majd úgy fogják hívni, hogy nagy gazdasági világválság, nem is tudom, talán a második? Hogyan lehet felkészülni arra, hogy összeomlik a világgazdaság? Hogyan omlik össze? Mit kell csinálni ilyenkor? Vegyek fel hitelt, utánam az özönvíz alapon, vagy vegyem ki a pénzem a bankból? Ha tönkremegy a lízingcég, a hitelező bank, örüljek neki, hogy nem kell visszafizetni, vagy elveszítem mindenemet? Mire lehet, kell tervezni ilyenkor? Kik lesznek a vesztesek, és lesz-e nyertes? Na, nyertes az mindig van, az most is lesz. Probably az, akinek olyan sok pénze van, hogy még elveszíteni se tudja mindet.
Mi lesz itt...?
Ennyit az energiahordozókról, by the way. Elintézi magát az emberiség anélkül is, hogy ők kifogynának.
2008-09-30
Mi lesz most?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
8 megjegyzés:
Ilyenkor csak azt nem értem, hogy ha köztudottan ennyire instabil a pénzvilág, akkor miért folyik a csapból is az öngondoskodás szükségessége, hogy évtizedekre bízzam rá a pénzem olyan intézményekre, amik egyik pillanatról a másikra becsődölhetnek.
Egyáltalán hogyan tud az ember a jövőjéről anyagilag gondoskodni ilyen feltételek mellett?
Sehogy. Jelenleg lutri a jövő.
Én azt hiszem, a legtöbbet még azzal tehetünk, ha minél több olyan készséget elsajátítunk, amivel önellátóak lehetünk.
Hát... szerintem bármit elsajátítani is már rég késő. De legyek pesszimista.
A legnagyobb probléma mmég mindig a létezés maga, ill. a tény, hogy az emberek többsége képtelen belátni, hogy ha nem létezne, azzal magának is meg a gazdaságnak is jót tenne (klasszikus példa a háztartás két keresővel meg egy eltartottal; ha a javak mindenki számára előnyös felosztására törekszel, a legegyszerűbb megoldás az eltartottat kivonni az egyenletből, vagy ha lehetséges, mert már elmúlt 16, keresővé tenni). Vagy lehet, hogy belátják, csak nem képesek a következtetéssel összhangban cselekedni (mint pl. én is).
Egyszóval, tkp. minden egyéni anyagi és egyéb problémáról két másik egyén tehet, akik valamikor felelőtlenül cselekedtek - vagy éppen a törvény nem tette lehetővé, hogy korrigálják tévedésüket (ld. Ratkó-korszak). És a globális válság a sok egyéni probléma összeadott hatása avagy eredője.
Hát, a létezéssel okolni a gazdasági válságot, az eléggé nulla. Mint amikor a kerítés előtt elmegy a szamár. Először látod a fejét, a végén a farkát. Aztán mégsem oksági az összefüggés...
Attól még abban igazam van, hogy ha nem lenne ember, nem lenne válság :P
De ez még így sem oksági összefüggés, mert ha van ember(iség), az nem feltétlenül okoz gazdasági válságot.
Megjegyzés küldése