A kelta kereszt

Cashel, High Cross


Monasterboice hatalmas High Cross és a háttérben egy kerek kilátó-őrtorony.


Monasterboice, kereszt ír marhákkal és tájjal

A kelta kereszt meglehetősen népszerű lett az utóbbi időkben; mint ékszer, mint az újjászülető természetvallások szimbóluma, vagy csak mint a globalizálódás egyik érdekes hordaléka, szinte mindenhol találkozni lehet vele, még a hagyományosan kelta területeken kívül is, mint Skócia, Wales vagy Írország. De honnan ered vajon ez a határozott, karakteres forma, amit valóban csak kelta kereszteken láthatunk, és amelyek a kerszténységen túllépve magát a kelta kultúrát is jelképezik? Az biztos, hogy a kelta kereszt igencsak régi szimbólum; Írországban, ahol a kereszténység korai századaiaban modhatni divat volt kőkereszteket állítani, amelyek alatt aztán a térítők és papok beszéltek a pogány tömegekhez, már a legrégebbi kőkeresztek is viselik ezt a szabályos kört magukon, mondhatni szerves részük, hiszen nem csak a kereszten rajta vannak, hanem többnyire szerves részei a díszítésnek, a faragásoknak is. Többféle véleményt hallottam erről, és a három legvalószínűbbnek tűnt próbálom meg leírni; hiszen hivatalos, alátámasztott, bizonyított elmélet nincs; a kérdés nyitott az egyéni interpretációra, személyes szimpátiákra.

A legvalószínűtlenebb elmélet a három közül az egyiptomi ankh-hal való rokonság; ugyan az ankh tetején lévő hurok elvileg lecsúszhatott a kereszt 'nyakára' az átvétel során, hiszen ha onnan került a kelta kultúrába a forma, akkor valószínűleg csk pontatlan ábrázolások és nem létező ankhok közvetítésével juthatott el oda. De ebben pont ez a legvalószerűtlenebb nekem; hogy hogyan jutott el az ankh Egyiptomból Írországig, miért nem ragadt meg útközben, és mitől futott be ilyen karriert a kelták között?
A második elmélet a nappal, a napimádattal, és az ún napkereszttel magyarázza a kelta kereszt eredetét; és ez egészen hihető is. Ami nekem nem stimmel benne, az az, hogy a napkereszt köre körülveszi a kereszt ágait, és általában több kisebb sugarat is tartalmaz, valamint a kereszténység előtti időkben egy széles körben ismert, nagy erejűnek tartott szimbólum volt. Miért vette volna át a korai kereszténység az elődvallások bevallottan napimádó, azaz a kereszténységgel szöges ellentétben álló, legfőbb szimbólumát? Miért rendelte volna alá a saját hasonló forműjú szimbólumát ennek a pogány szimbólumnak, és miért történt volna meg ez az akkoriban világvégének számító keltáa területeken?
Végül a harmadik elmélet, ami Szent Patrickkal magyarázza a szimbólum eredetét az az, hogy a korához mérten liberálisnak tekinthető (korábbi druidákat is felszentelt papnak) pap egy térítéskor a pogány holdszimbólumra illesztette rá a kereszt jelét, hogy azt megszentelje, és ez a tette - mint a többi is - tette népszerűvé az általa alkotott jelet. Ha ez igaz, akkor valóban liberálisnak volt nevezhető, hiszen máshol egyházszakadáshoz is vezetett a kereszt formája.

Akármelyik elmélet is igaz, a hatalmas, álló ír kőkeresztek (az ún. high crosses), amelyekkel mindenfelé találkozhat az utazó, hiszen már-már sportból telepítették őket, egészen egyszerűen szépek. Amíg a középkor európai templomaiban a megfesztett Krisztus szenvedése, kereszthalála dominált, addig a kelta kereszténységben a keresztekre a zsoltárok képeit, természeti képeket, figurális és absztrakt díszeket véstek-faragtak-festettek, amelyek alatt felteszem kellemesebb volt megtérni a hitre, mint egy fenyegető-fájdalmas krucifix alatt...