1. Pityuka éhenhal
Szereplők: két, bő harmincas körüli pasi (haverok, esetleg testvérek), és egyikük 8-10 év közötti, közelebbről meg nem határozható korú fiúgyermeke, Pityuka. Uszodai kikapcsolódásuk után az öltözőben vagyok fültanúja az alábbi jelenetnek.
Egyik pasi: - Nem kellene venni valamit enni Pityukának?
Másik pasi: - Nem kell.
Egyik pasi: - Biztosan ne vegyünk legalább egy kólát? Pityuka éhenhal mire hazaérünk.
Pityuka nem fér bele a fürdőnadrágjába, a hájak minden oldalon rálógnak arra, akaratos, sivító fejhangon szólal meg: - Csipszet akarok!
Én gyorsan elbujdoklok, hogy szabadon tudjak egy jóízűt nevetni. Pityuka, amint éhenhal… :-)
2. Víziszony - vízimádat
Szereplők: átlagos papa, mama, 5-6 éves fiúgyerek. A gyereket úszni hordják, imádja, az úszómester nem tud olyant mondani neki, amit ne tenne meg. Vékonyka gyerek, az órás úszás végére lila a szája, remeg az erőfeszítéstől és a hideg víztől, mégis úgy kell beparancsolni a melegvízbe egy kicsit, mert maradna még, nem érdekli a melegvíz. Papa, mama hordja úszni tanulni, de ők nem öltöznek át, nem úsznak, teljesen felöltözve, cipőjükön kék műanyagbugyival ülnek egy órát a kényelmetlen műanyagszékeken, unatkozva, izzadva, nézve a csemete már-már harsányan ordító vízimádatát. Honnan örökölhette a gyerek, nem tudom, a szülők soha nem jöttek be vele a medencébe. Elnézem őket… ha tudnak úszni, és ott vannak az uszodában, akkor miért nem? Ha nem tudnak úszni, de ott vannak, van sekély víz, jakuzzi, szauna, kiskutyafüle, akkor is miért nem? De nem. Ők nem. A gyerek, ha tehetné mindig. A fene se érti a géneket.
3. Sok(k)
Szereplők: két rokon család, plusz egyéb felnőtt rokonok, cca. 5-6 gyerek, mind a 6-12 éves kor körül, összesen talán tucatnyian. Nehéz megszámolni őket. Betöltik az egész uszodát. Számszerűleg, élősúlyban, hangerőben. A lépcsőn lefelé még azt hittem, egy iskolai osztályt, esetleg kettőt hoztak el most úszni. A felnőttek úsznak egy hosszt délcegen, közben hölgyeik a medence szélén lesik párjuk emberfeletti teljesítményét. Ezzel végezve ki-ki elvonul masszázsra, szaunába vagy szoláriumba, majd beülnek a jakuzziba, egy órácskát trécselni. Azt is elfoglalják, naná. A gyerekek közben hömpölyögnek. Innen oda, onnan amoda, amonnan emide, ahogy éppen az aktuális, visításokkal és indiánüvöltözéssel tarkított diktálja. A medencében kizárólag keresztben úsznak, ugrálnak, és ötletszerűen változtatnak irányt. Ha beférnek a szülők mellé a jakuzziba, az úszómester kikapcsolja a buborékgépeket, mert amúgy is habzik tőlük a víz. Tudom, mind voltunk gyerekek, mind lettünk felnőttek. Ja. Ki ilyen, ki olyan.
2008-01-09
Uszodai felütések
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése